Az adszorpció tanulmányozásának meglehetősen hosszú a története. Adszorpcióról szóló első tanulmánynak Fontana a faszén adszorpciós tulajdonságait taglaló, 1777-ben megjelent publikációját tekinthetjük. Adszorpciós készüléke ma az angol Nemzeti Történeti Múzeumban van kiállítva. A mai modern adszorpciós technológiát széles körben használják ipari folyamatok (pl. gáz- és gőzleválasztás) és finom anyagok jellemzésére.
Alábbi ábra az adszorpció egyik példáját mutatja be. Az ábra nem részletezi a kemiszorpció és a fiziszorpció közötti különbséget. Általában kemiszorpciónak nevezzük, ha az adszorbátum és az adszorbens közötti kölcsönhatás (pl. hidrogénhíd vagy sav-bázis kötés) olyan erős, hogy képes megakadályozni az adszorbátum leválasztását vákuum hatására az adott adszorpciós hőmérsékleten vagy szobahőmérsékleten. Fiziszorpcióval állunk szemben, ha gyenge a kölcsönhatás - főleg van der Waals erők révén. Az adszorbátum vákuum hatására könnyen leválasztható (deszorpció). Mostanában a "fiziszorpció" és "kemiszorpció" elnevezések helyett a "reverzibilis" és "irreverzibilis" jelölések jöttek használatba.
Adszorpció állapota
A Microtrac cég gázadszorpció elvén működő többféle analizátort is kínál.
