A homok ideális közeg folyékony fém kívánt formába való öntéséhez. Először az alkalmas homokot kötőanyaggal (pl. gyantával) keverik össze, majd géppel a kívánt alakúra préselik. E homoktömb határozza meg a későbbi munkadarab szerkezetét (2. ábra). A folyékony fémet az öntőformába öntik, majd miután a munkadarab teljesen megszilárdult kibontják a homokból. A kötőanyag maradékai eltávolítása után a homok újra hasznosítható újr öntőformák készítéséhez. Ehhez az alkalmazáshoz az öntőforma és a folyékony fém közötti reakciók megakadályozása érdekében nagytisztaságú, szinte tiszta kvarcból (SiO2) álló homok szükséges.
A homoknak továbbá jó gázáteresztéssel és kicsiny összenyomhatósággal is kell rendelkeznie. A homokszemek méretét gondosan ellenőrizni kell, mivel az befolyásolja a homoköntvény felülete szerkezetét. Az durva lesz, ha a szemcseméret túl nagy. Az öntészeti homokfajták méreteloszlása 0,1 mm – 0,8 mm között van, 0,2 mm és 0,45 mm közötti átlagértékkel. Az öntészeti homokfajták mérete jellemzésére szolgál az AFS finomsági szám (AFS = American Foundry Society). Ezt a számot a szabványos ASTM szitákkal meghatározott méreteloszlásból számítják ki. Mindegyik frakció értékét megszorozzák súlyozó tényezővel, az eredményeket összeadják és az összeget 100-zal elosztják. Megjegyzendő, hogy az eredményül adódó AFS szám nagyobb lesz, ha az átlagméret csökken. Az AFS szám az egységnyi súlyban lévő homokszemek számával arányos.
Microtrac cég a szemcseméret-mérés mindegyik módszeréhez kínál analizátort
