A holttérfogat jelentőségét az adja, hogy térfogatként nem a rendszer geometriai térfogatát, hanem csak az adszorbeált gáz mennyisége számításához használt Vd térfogatot veszik figyelembe. Nitrogéngázzal végzett mérésnél a mintát folyékony nitrogénnel előbb lehűtik. Hűtés után két különböző hőmérsékletű zóna jön létre a mintacsőben (a gáz VU térfogatú az TR szobahőmérsékletű zónában. A hűtött zónában a gáz VL térfogatát befolyásolja a hűtőközeg hőmérséklete és szintje változása. A térfogatos módszer a nem adszorbeálódott gáz térfogatát méri, ezért a holttérfogat mértéke fontos szerephez jut. A hagyományos térfogatos mérés során először folyékony nitrogénnel lehűtik a mintát, majd nem adszorbeálódó He gázzal meghatározzák a Vd holttérfogatot a folyékony nitrogén hőmérsékletén, majd ezután nitrogént vagy más adszorbeálódó gázt alkalmazva határozzák meg a gázadszorpciós izotermát(*). A gázadszorpció mérése alatt a hűtőközeg állandó szintjét fenn kell tartani.
Mi a holttérfogat?
A Vd holttérfogatot(*) az alábbi képlet adja meg. A hűtött zóna (TR ) szobahőmérsékletre vonatkoztatott látszólagos térfogatát a hűtött zóna hőmérsékletén mért VL értékéből kell átszámítani.
Az új AFSMTM módszerrel azonban a holttérfogat változása mindegyik mérési pontban a hűtőközeg szintje fenntartása nélkül, folyamatosan mérhető. Ez az új térfogatkalibrálási (AFSMTM) módszer lényegesen helyesebb gázadszorpciós mérést tesz lehetővé.
A Microtrac cég gázadszorpció elvén működő többféle analizátort is kínál.
